Pedagógiai-nevelési program kiegészítése II/1. sz. melléklet

Az Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde
pedagógiai programjának (szakmai programjának) II/1. sz. melléklete

Az „EFOP 3.2.6-16-2016-00001 A tanulók képességkibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben" elnevezésű projekt keretében, a Magyar Képzőművészeti Egyetem partnerintézményeként, a partner egyetem által biztosított tananyagok és módszertani támogató dokumentumokból kiválasztott szakmai programok tananyagának, módszertanának elemeit a helyi tantervünk sajátosságait figyelembe véve felhasználjuk, alkalmazzuk a tanórai tevékenységekben, valamint a tanórán kívüli egyéb nevelő-oktató munkában, a helyi tantervi és tantárgyi programoknak megfelelően a szakkörökben, a szabadidős tevékenységek során.

Az EFOP 3.2.6-16 számú, A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben című projekt keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem 187 köznevelési intézménnyel kötött együttműködési megállapodást, melynek során a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása és művészeti eszköztárának bővítése, a méltányos és minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a köznevelés eredményességének, hatékonyságának erősítése érdekében valósult meg. A projekt részcéljai elősegítik, támogatják mindazokat a nevelés-oktatás tevékenységben közvetlen ill. közvetett tevékenységeket, melyek elősegítik a művészet-oktatás módszertani kultúrájának és módszertanának fejlesztését, megvalósulását, bevezetését, mérés-értékelését, visszamérését, szakmai szolgáltatásának speciális eszközökkel ellátását.

A projekt fő beavatkozási területei:
1. a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása (beleértve a hátrányos helyzetű tanulók számára az alap- és középfokú művészetoktatásban való részvételt elősegítő módszertani fejlesztések megvalósítását);
2. a pedagógusok felkészítése az új módszertan adaptálására;
3. a művészetpedagógiai munka támogatása;
4. a köznevelési intézmények hálózatosodásának támogatása;
5. a köznevelési intézmények művészeti eszköztárának megújítása.

A projekt során a fenti partnerrel tételesen ezek a tevékenységek valósultak meg:

Pedagógus továbbképzés: IGEN
Résztvevők felsorolása: 2 fő
Tananyag kipróbálás: IGEN
Részvétel szakmai látogatáson:
Kísérő tanárok: 3 fő
Résztvevő diákok létszáma: 18+14 fő
Részvétel a Magyar Képzőművészeti Egyetem műhelylátogatásain: IGEN
Részvétel a MKE – Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium műhelylátogatásain: IGEN
Részvétel a MKE – Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium archívumának látogatásán: IGEN
Anyagok átadása: IGEN
Alapcsomag: 2 db

Pedagógus továbbképzések leírása

A továbbképzés megnevezése: Felvételtechnikai eszközök alkalmazása a mozgóképoktatásban
A képzés helyszíne: Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, Budapest, Török Pál u. 1, 1093
A résztvevő pedagógus(ok) neve: 1 fő

A továbbképzés célja
A program a mozgókép-készítési és mozgókép-fogyasztási kultúra oktatásában érdekelt pedagógus munkájához elengedhetetlen technológiai és módszertani kompetenciák elsajátítását, fejlesztését célozta.
A program során a résztvevő elsajátította
• a legalapvetőbb felvételkészítő technikai eszközök felépítésének és működésének, alapvető jellemzőit és lehetőségeit.
• a számítógépes-digitális képkezelés és a mozgókép-készítéssel kapcsolatos képkezelő perifériák alapfokú használatát, a saját maga által készített felvételek biztonságos mentését és mozgatását.
• a felvétel-technikai eszközök és kiegészítők célszerű és hatékony kezelését, tanórai és tanórán kívüli alkalmazási lehetőségeit.
• a mozgóképi látványszervezés és montázs legalapvetőbb kifejezőeszközeinek alapfogalmait.
• a mozgóképi látványszervezés legalapvetőbb kifejezőeszközeit és ezeknek a képi ábrázolás és kifejezés során létrejövő összhatását.
• a mozgóképes szerkesztés (montázs) és a képváltások legalapvetőbb változatait és ezek jellemzőit, illetve a lineáris montázstípus folyamatvágási és párhuzamos/váltakozó formáinak jellemzőit és működését.
• egyszerű állóképi vagy mozgó felvételsorozat önálló és kreatív létrehozására, elkészült felvételei alapszintű kezelésére egyszerű látvány- és montázsszekvenciák értelmező elemzésére.

A pedagógus(ok) a következő továbbképzési programban vettek részt
A Felvétel-technikai eszközök alkalmazása a mozgóképoktatásban elnevezésű továbbképzési program fő célja a köznevelés különböző területein a mozgóképkészítési és mozgókép-fogyasztási kultúra oktatásában érdekelt pedagógus munkájához elengedhetetlen technológiai és módszertani kompetenciák elsajátítatása, fejlesztése volt. A tanfolyam részvevői áttekintő jelleggel megismerkedtek a technikai képrögzítő eszközök (analóg és digitális fényképezőgépek, digitális videókamerák és képrögzítésre alkalmas mobiltelefonok) technika- és technológia-történetével, a legfőbb képkészítő berendezések felépítésének és működésének legfőbb jellemzőivel és beállítási lehetőségeivel, a digitális képformátumok legelterjedtebb változataival és ezek jellemzőivel, a látványszervezés és a felvételek építő szerkesztésének (montázs), mint a mozgókép formanyelv kifejezőeszközeinek alapfogalmaival és összefüggéseivel. Képessé váltak felhasználói szinten a digitális képrögzítő és főbb kiegészítő eszközök alapbeállításainak funkcionális meghatározására, digitális technológiájú felvételkészítésre és az elkészült felvételeik mozgatására és mentésére, önálló és kreatív fotó és videófelvételek, illetve ezekből megadott szempontok szerinti képsorozatok és szekvenciák létrehozására.

A továbbképzés megnevezése: A VIZUÁLIS MŰVÉSZETI NEVELÉS FÓKUSZAI A hatékony tanulói képesség kibontakoztatását támogató nevelési folyamatok lényeges elemeinek, fókuszainak vizsgálata az alapfokú művészeti iskolák képző- és iparművészeti ágán
A képzés helyszíne: Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, Török Pál u. 1.
A résztvevő pedagógus(ok) neve: 2 fő

A továbbképzés célja
A továbbképzés felkészítette a vizuális művészeti neveléssel foglalkozó pedagógusokat arra, hogy módszertani kultúrájukat a korszerű vizuális nevelés szemléletének és a hatékony képesség-kibontakoztatásnak megfelelően bővítsék, valamint személyes attitűdjüket, tanulás szervezési munkájukat tudatos, önreflektív módon alakítsák, fejlesszék.
A fejlesztési célok között szerepelt:
- a résztvevő felismeri a nevelési folyamatban betöltött tanári személyiség, attitűd szerepének jelentőségét, tudatos formálásának fontosságát;
- a képességek felismerését, kibontakoztatását meghatározó lényeges tényezők feltárása,
- a korszerű, kortárs művészeti nevelés lehetőségei által kínált inspiratív, kreatív, problémacentrikus nevelési szituációk vizsgálata, és az ezekhez kapcsolódó módszertani eszköztár bővítése;
- nyitott, rugalmas feladat- és projekttervezési stratégia elsajátítása.

A pedagógus(ok) a következő továbbképzési programban vettek részt
A korszerű vizuális művészeti nevelés szemlélete az utóbbi 10-15 évben, a körülöttünk lévő világ szükségletei folytán változott, változik. E változásokkal, alakulásokkal a gyakorló pedagógusoknak is tisztában kell lenniük, hogy napjaink megváltozott nevelési szituációiban tudatosan és hatékonyan működjenek.
A változások nyomon követésére, értelmezésére, hasznosíthatóságára rendkívül nagy szükség van a korszerű tantárgyi munka során. A továbbképzés legfőbb célja volt, hogy felkészítse a vizuális művészeti neveléssel foglalkozó pedagógusokat arra, hogy módszertani kultúrájukat az alakuló, korszerű vizuális nevelés szemléletének, és a legújabb kutatásokkal szinkronban levő hatékony képesség-kibontakoztatásnak megfelelően bővítsék. A tanulásszervezési munkájukat, valamint tanári szerepüket, személyes attitűdjüket tudatos, önreflektív módon alakítsák, fejlesszék.
A tudatos tanári munka kialakításának érdekében a képzés során hangsúly került a korszerű tanári, facilitátori szerep, tanári személyiség és attitűd jelentőségének, és tudatos formálásának fontosságára.
A résztvevők a vizuális művészeti nevelés nyújtotta inspiratív, kreatív, problémacentrikus, tanulói érdeklődést fenntartó nevelési szituációk elemző vizsgálatát végezték. Az ezekhez kapcsolódó módszertani eszközök megismerése lehetőséget nyújtott a nyitott, rugalmas, kreatív feladat- és projekttervezési stratégiák elsajátítására.
A képzés egészének, de az egyes tematikai egységeknek is módszertani alapelve volt, hogy gyakorlatközpontú, a feldolgozás során a résztvevők személyes élményeiből, a feladatok egyéni és csoportos megoldásaiból, tapasztalataiból induljon ki, arra építsen. A modellezett, több szempontú feladattervezési, projekttervezési gyakorlatok valós, hatékony tapasztalati támaszt nyújtottak a résztvevők személyes pedagógiai munkájához.
Tananyag kipróbálás
A résztvevő intézmények iskolafok- és iskolatípusnak megfelelően a következő tananyagok pilot kipróbálásában vehettek részt saját döntésük alapján:
Mintaprogram környezet-és kézműves kultúra tanszakra
Mintaprogram képzőművészet tanszakon
Mintaprogram Grafika és festészet tanszakon
Mintaprogram Fém- és zománcműves tanszakon
Mintaprogram Textil- és bőrműves tanszakon
Mintaprogram az általános iskolák első két évfolyama számára Felzárkóztatás és hátránykompenzálás művészeti neveléssel
Mintaprogram az általános iskolák számára a Kereszttantervi vizuális nevelés az általános iskolák alsó tagozatán
Vizuális alkotógyakorlat (Az alapfokú művészeti nevelés – vizuális alkotógyakorlat és a vizuális nevelés – vizuális kultúra tantárgyak közös fejlesztési céljai mentén)
Projektmódszer az általános iskolák alsó és felső tagozatán
Rajz- festés, mintázás tantárgy oktatásához művészeti szakgimnáziumok részére – a „kockától az aktig” hagyományos fejlődési elvre épülő rajzoktatási szemlélet módszertani frissítése
Rajz- festés, mintázás tantárgy művészeti szakgimnázium és technikum – a nem lineáris fejlődési elvre épülő rajzoktatási szemlélet
„FÖLD – RAJZ – TAN” A táj, ‐ mint térélmény és komplex környezet,‐ vizuális interpretációs lehetőségei

A kipróbálást az intézmény a saját hatáskörében végezte tanórai vagy tanórán kívüli tevékenységek formájában, amelynek keretében felhasználásra kerültek a tananyagokhoz tartozó módszertani segédletek.
Az intézmény a következő tananyagokat választotta:
Geisbühl Tünde: Vizuális alkotógyakorlat (Az alapfokú művészeti nevelés – vizuális alkotógyakorlat és a vizuális nevelés – vizuális kultúra tantárgyak közös fejlesztési céljai mentén)

Tanegységek témakörei:
Az én és a külvilág vizuális fókuszú részterületei
Térben és időben egymástól távol eső elemek, részletek, motívumok egységes egésszé szervezése új információközlés, alkotás létrehozása, különféle technikával megvalósított konkrét feladatmegoldás (pl. fotókollázs, vagy „montázs-film” meglévő, „talált” mozgóképi részletek „összeszerelésével”) érdekében.

Szakmai látogatás leírása
Részvétel a Magyar Képzőművészeti Egyetem műhelylátogatásain
Az EFOP-3.2.6-16-2016-00001 azonosítószámú, „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című projekt keretén belül, a Magyar Képzőművészeti Egyetem támogatásával művészetpedagógiai munkát támogató program-rendezvények keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem szervezeti egységeiben szervezett programokon az intézmény által delegált tanulói csoport és kísérő tanár vett részt.
A program célja volt, hogy a tanulók megismerjék a művészetoktatás komplex műhelyrendszerét, az ott folyó munka céljait. Célként fogalmazódott meg a művészetoktatással kapcsolatos tanulói motiváció növelése, pályaorientáció, pályakép kiszélesítése.

A rendezvény helyszíne:
Magyar Képzőművészeti Egyetem, 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.

A program segítette a:
• tanulók motivációjának növelését a továbbtanulás terén,
• szélesítette pályaorientációs ismeretekiket, segített jövőképük alakulásában,
• erősítette a saját iskolájukhoz fűződő kapcsolatukat
• a kísérő pedagógusnak szélesítette a művészettel neveléssel és művészetoktatással kapcsolatos nézeteit, elvárásait,

A programmal kapcsolatos tapasztalatok segítették a:
• természettudományos és technikai kompetencia fejlesztését, széles spektrumban találkoztak különböző technológiákkal, technológiai folyamatokkal. A sokféle anyag, és azok megmunkálási lehetőségeinek megismerése szélesítette a tanulók technológiai ismereteit, és mindezek művészeti alkalmazása pedig külön kiemelte a technológiai ismeret és a kreativitás egészséges alkalmazási lehetőségeit. Az egyetemi színvonalú művészeti tevékenységek személyes megtapasztalása megerősítette a tanulókban a művészeti tevékenységek technológiai követelményeiről alkotott képet.
• Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése is megvalósult a program során. A Budapestre utazó tanulók nem egy osztályból, hanem több évfolyamból kerültek ki, heterogén csoportot alkotva. A tanulók csoportszellemére, mentális egészségére jól hatott a sok új élmény, amit egy közösségként dolgozhattak fel. A tanulók különféle területeken és közegekben tudtak hatékonyan kommunikálni, kérdezni, tájékozódni, tisztázni a művészetfogalmukkal kapcsolatos kérdéseiket. A látogatás jó hatással volt a művészettel kapcsolatos attitűdre, a közös élmény közelebb hozta egymáshoz a különböző habitusú és képesség-készlettel rendelkező tanulókat.
• Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése az egyetemi tanszékeken és műhelyekben szerzett tapasztalatokon keresztül valósult meg. Tapasztalhatták, hogy az alkotómunka a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség nélkül elképzelhetetlen. Az egyetemi környezetben tapasztalhatták, hogy a művészeti alkotómunka hogyan kapcsolódik össze a művészeti piaccal, a galériák és a műkereskedelem rendszerével.
• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség: A tanulók közvetlen gyakorlatban láthatták a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a kreativitás hatékony működését. Lényeges eleme volt a programnak, hogy folyamatosan megvalósult, vagy éppen készülő művészeti munkák között töltötték az időt. Alkalmuk volt saját nézőpontjaikat összevetni mások véleményével, az egyetemi hallgatók és a kísérő egyetemi oktatók a közvetlenül tapasztalt élmények feldolgozásán keresztül vezették be a látogatókat a kortárs művészeti alkotómunka technikáiba.
• A hatékony, önálló tanulás: A látogatás során a tanulók olyan közegben mozoghattak, ahol tapasztalhatták a műhelyekben dolgozó egyetemista hallgatók elkötelezettségét, önálló tanulási motivációit. Az egyetemisták céltudatossága, jövőképe a kölcsönös beszélgetések, bemutatkozások alkalmával pozitív mintaként szolgált a programban résztvevőknek. A személyes és közösségi sikereken keresztül a művészeti hallgatók egymás motivációját is fenntartják, amit a programban résztvevők is átélhettek.

Vizuális történeti gyűjtemény látogatás (tanár)

Az EFOP-3.2.6-16-2016-00001 azonosítószámú, „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című projekt keretén belül, a Magyar Képzőművészeti Egyetem támogatásával művészetpedagógiai munkát támogató program-rendezvények keretében kiállítás/gyűjtemény látogatás, oktatásmódszertani bemutató történik.
A program célja oktatásmódszertani dokumentumok elemzésén keresztül a pedagógusok vizuális módszertani szemléletének frissítése, a projektben történő pedagógusi munka során felhasználható dokumentumok körének bemutatása volt.

A rendezvény helyszíne:
Képző-és Iparművészeti Szakgimnázium, 1093 Budapest, Török Pál u. 1.
Schola Graphidis Művészeti gyűjtemény

A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája az ország legrégebbi, máig folyamatosan működő vizuális művészeti intézménye. A 240 éves gyűjtőkörrel rendelkező archívum több tízezer dokumentumot őriz a hazai és európai vizuális oktatás-nevelés történetéből.
A program kortárs szemlélettel közelítette meg témáját, nem csupán módszertani illusztrációként kerültek bemutatásra a régi rajzi feladatok, a kritikai feldolgozásnak köszönhetően azok máig szóló haszna, érvényessége is világossá vált, A program a legújabb kreatív rajzi feladatokkal kiegészülve a gyakorló vizuális nevelők, rajztanárok számára inspiratív forrásként szolgált a rajzi készségek, a látás, a vizuális gondolkodás fejlesztéséhez. A résztvevők betekintést kaptak a vizuális nevelés történetének máig érvényes módszertani megoldásaiba, eredeti dokumentumok bemutatásával nyertek megerősítést az új módszertani lehetőségek működésével kapcsolatban.
A program kifejezett sajátossága volt, hogy a résztvevők számára eredeti dokumentumok, rajzok, műlapok, albumok, műtárgyak tényleges fizikai bemutatása történt, és közvetlen konzultáción keresztül kaptak megerősítést a kérdéseikkel, módszertani problémáikkal kapcsolatban. A módszertani frissítést támogatta, hogy eredeti tanmenetekbe kaphattak betekintést az 1870-es évektől kezdve napjaink korszerű szemléletű tervezésmódszertanáig.
Alkalmuk volt összehasonlítani különböző korok oktatásmódszertani hagyományait saját jelenkori tanítási módszereikkel.
Az archívum több mint 200 éves gyűjtőköre kiválóan alkalmas volt a rajzoktatás és a vizuális nevelés változásainak bemutatására. A középfokú rajzoktatásnak nagyon sok funkciója volt, de lényegében az iparoktatás különböző területeit szolgálta. Az építészeti rajzoláson kívül a különböző szakmák iparosainak is kötelező volt rajzot tanulniuk már 1800-tól kezdődően. Ötvös, díszműkovács, fegyverműves, nyeregkészítő, paszományos, asztalos, ács, és még számos más szakma tanulóinak magas színvonalon kellett megtanulnia rajzolni három év alatt. A korabeli eredeti rajzok bemutatása minden korosztályra nagy hatást gyakorol, hiszen kevés ilyen irányú publikáció létezik, tehát még nyomtatott formában is nehéz ezekhez a rajzokhoz hozzájutni. A program célkitűzése, hogy eredeti műveken keresztül mutassa be a rajzoktatás módszertani történetét, sikeresnek bizonyult.
A pedagógusok számára is fontos volt annak bemutatása, hogy a művészeti közoktatásban egészen 1900-ig a rajzoktatás lényegében kizárólag másolás útján folyt. Erre a másolás útján történő módszertanra épült a program első fele. Bemutatásra került, hogy az egyenes vonaltól hogyan jutott el a rajzoló a sík ornamentika szerkesztések keresztül a műszaki rajz, vagy a látványszerű plasztikus ábrázolásig. Mintegy 50 db 1779 és 1900 között készült eredeti rajz bemutatásával, valamint 1830-as évek és 1900 között készült nyomtatott műlapokkal került bemutatásra ez a folyamat.
Láthatók voltak olyan gipsz műtárgyak, amik szintén a másolás célját szolgálták.
A fordulat 1900 körül következik be, amikor főként külföldi tanulmányaikból hazatérő mesterek elkezdtek középiskolákban is tanítani. Ettől kezdve honosodik meg a látvány utáni portré, figura és anatómia ábrázolás, valamint a csendélet és perspektíva tanulmány. A 20. század első felében készült rajzok bemutatását korabeli tanmenetek is kiegészítették. Ezek a szabadkézzel illusztrált egyedi vizuális tanmenetek különös értékű dokumentumai az egykori rajzoktatás módszertannak.
A program végén nyomdatechnika történeti kuriózumok bemutatása történt, lithográfiák, kromolitográfiák, heliográfiák és eredeti fotográfiák bizonyították azt, hogy milyen változatosságban és minőségben álltak a rendelkezésre a tanulók és a pedagógusok számára oktatási szemléltető anyagok.
Összességében a programon 100-120 eredeti műtárgy megtekintése és módszertani bemutatása történt.

A program segítette a
• a pedagógusok ismereteinek növelését a tanulói pályaorientációs lehetőségek terén,
• szélesítette a pedagógusok oktatástörténeti és módszertani ismereteit,
• érzékenyebbé tette a pedagógusokat nemzeti kultúránk megőrzésével kapcsolatban,
• a kísérő pedagógusnak szélesítette a művészettel neveléssel és művészetoktatással kapcsolatos nézeteit, megerősítette önmagával kapcsolatos szakmai elvárásait,
• a programmal kapcsolatos tapasztalatok segítették a NAT kulcskompetenciák fejlesztésének tudatosítását.

Vizuális történeti gyűjtemény látogatás (diák)

A rendezvény helyszíne:
Képző-és Iparművészeti Szakgimnázium, 1093 Budapest, Török Pál u. 1.
Schola Graphidis Művészeti gyűjtemény

A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyakorló iskolája az ország legrégebbi, máig folyamatosan működő vizuális művészeti intézménye. A 240 éves gyűjtőkörrel rendelkező archívum több tízezer dokumentumot őriz a hazai és európai vizuális oktatás-nevelés történetéből.
A program kortárs szemlélettel közelítette meg témáját, nem csupán módszertani illusztrációként kerültek bemutatásra a régi rajzi-vizuális feladatok, a kritikai feldolgozásnak köszönhetően azok máig szóló haszna, érvényessége is világossá vált. A program a legújabb kreatív rajzi feladatok bemutatásával kiegészülve a tanulók számára inspiratív forrásként szolgált a rajzi készségek, a látás, a vizuális gondolkodás fejlesztéséhez. A programon résztvevők betekintést nyertek a vizuális nevelés történetének máig érvényes módszertani megoldásaiba, eredeti dokumentumok bemutatásával kaptak megerősítést a művészetoktatásban való részvétel sikerességéről, az iskolai munkához való inspirációhoz, pályaorientációhoz.
A program kifejezett sajátossága volt, hogy a résztvevők számára eredeti dokumentumok, rajzok, műlapok, albumok, műtárgyak tényleges fizikai bemutatása történt, és közvetlen konzultáción keresztül kaptak megerősítést a kérdéseikkel kapcsolatban.

A látogatás során a tanulók találkoztak a rajzoktatás történetét illusztráló eredeti rajzokkal, műlapokkal, dokumentumokkal.
Alkalmuk volt összehasonlítani különböző korok oktatásmódszertani hagyományait saját jelenkori tanulási módszereikkel.
Az archívum több, mint 200 éves gyűjtőköre kiválóan alkalmas volt a rajzoktatás és a vizuális nevelés változásainak bemutatására. A középfokú rajzoktatásnak nagyon sok funkciója volt, de lényegében az iparoktatás különböző területeit szolgálta. Az építészeti rajzoláson kívül a különböző szakmák iparosainak is kötelező volt rajzot tanulniuk már 1800-tól kezdődően. Ötvös, díszműkovács, fegyverműves, nyeregkészítő, paszományos, asztalos, ács, és még számos más szakma tanulóinak magas színvonalon kellett megtanulnia rajzolni három év alatt. A korabeli eredeti rajzok bemutatása minden korosztályra nagy hatást gyakorol, hiszen kevés ilyen irányú publikáció létezik, tehát még nyomtatott formában is nehéz ezekhez a rajzokhoz hozzájutni. A program célkitűzése, hogy eredeti műveken keresztül mutassa be a rajzoktatás módszertani történetét, sikeresnek bizonyult.
A tanulók számára is fontos volt annak bemutatása, hogy a művészeti közoktatásban egészen 1900-ig a rajzoktatás lényegében kizárólag másolás útján folyt. Erre a másolás útján történő módszertanra épült a program első fele. Bemutatásra került, hogy az egyenes vonaltól hogyan jutott el a rajzoló a sík ornamentika szerkesztések keresztül a műszaki rajz, vagy a látványszerű plasztikus ábrázolásig. Mintegy 50 db 1779 és 1900 között készült eredeti rajz bemutatásával, valamint 1830-as évek és 1900 között készült nyomtatott műlapokkal került bemutatásra ez a folyamat.
Láthatók voltak olyan gipsz műtárgyak, amik szintén a másolás célját szolgálták.
A fordulat 1900 körül következik be, amikor főként külföldi tanulmányaikból hazatérő mesterek elkezdtek középiskolákban is tanítani. Ettől kezdve honosodik meg a látvány utáni portré, figura és anatómia ábrázolás, valamint a csendélet és perspektíva tanulmány. A 20. század első felében készült rajzok bemutatását korabeli tanmenetek is kiegészítették. Ezek a szabadkézzel illusztrált egyedi vizuális tanmenetek különös értékű dokumentumai az egykori rajzoktatás módszertannak.
A program végén nyomdatechnika történeti kuriózumok bemutatása történt, lithográfiák, kromolitográfiák, heliográfiák és eredeti fotográfiák bizonyították azt, hogy milyen változatosságban és minőségben álltak a rendelkezésre a tanulók számára oktatási szemléltető anyagok.
Összességében a programon 100-120 eredeti műtárgy megtekintése és módszertani bemutatása történt.

A program segítette a
• tanulók motivációjánek növelését a továbbtanulás terén,
• szélesítte pályaorientációs ismeretekiket, segített jövőképük alakulásában,
• erősítette a saját iskolájukhoz fűződő kapcsolatukat,
• szélesítette a tanulók történeti ismereteit,
• érzékenyebbé tette a tanulókat nemzeti kultúránk értékeinek megőrzésével kapcsolatban,
• a kísérő pedagógusnak szélesítette a művészettel neveléssel és művészetoktatással kapcsolatos nézeteit, elvárásait,
• a programmal kapcsolatos tapasztalatok segítették a NAT kulcskompetenciák fejlesztését.

Az alábbi kompetenciák fejlesztése történt
o Természettudományos és technikai kompetencia
A tanulók a látogatás során olyan szabadkézi és nyomtatott műlapokat ismerhettek meg, amik különböző szakmákhoz köthető műszaki és látványrajzok alapján gyártástechnológiai, kivitelezési ismereteiket bővítették. Jól érzékelhetővé vált, a kőműves, ács, bútorasztalos, ötvös, díszműkovács, és több más díszműipari szakma alkalmazási területe. A történeti példák szélesítették a tanulók szakmai ismereteit, az azokról alkotott elképzeléseiket pontosították.

o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A bemutatott dokumentumok és rajzok inspirálóan hatottak a tanulókra. A művészeti kézműipari szakmákról alkotott ismereteik szélesedtek, több olyan szakmával találkoztak, amelyekről korábban nem voltak ismereteik. Betekintést nyerhettek művészeti és/vagy mesteri munka sikereibe, mit jelentett a pályaépítés az elmúlt századokban és a mai technológiai környezetben. Mintákat láthattak arra vonatkozóan, milyen lehetőségeket nyújt az önálló pályaépítés az iparművészeti szakmákban, milyen sikerek érhetők el ezeken a szakmai területeken. A látogatás növelte a tanulókban a sikeres pályaépítéssel kapcsolatos pozitív attitűdöt.

o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
A látogatás növelte a tanulók esztétikai-művészeti tudatosságát, a helyi, a nemzeti, az európai örökség megismerésén keresztül.
A sokféle korból és szakmából látott rendkívüli esztétikai igényességgel létrehozott szakrajzok és szabadkézi alkotások támogatták a tanulókban az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértését is.
Megismerték a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségeket, ami alapján a művészeti tevékenységeket is számításba vehették életpálya modellként.

Részvétel a MKE-Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium műhelylátogatáson (tanár)

Az EFOP-3.2.6-16-2016-00001 azonosítószámú, „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című projekt keretén belül, a Magyar Képzőművészeti Egyetem támogatásával művészetpedagógiai munkát támogató program-rendezvények keretében Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban szervezett programokon az intézmény által delegált tanulói csoport és kísérő tanár vett részt.
A program célja volt, hogy a tanulók megismerjék a művészetoktatás komplex műhelyrendszerét, az ott folyó munka céljait. Célként fogalmazódott meg a művészetoktatással kapcsolatos tanulói motiváció növelése, pályaorientáció, pályakép kiszélesítése.

A műhelylátogatás során a tanulók találkoztak az
üvegműves műhelyben az éppen órát tartó szaktanárral, aki bemutatta a műhely működési rendjét, a tanulók aktuális feladatait. A műhely bemutatón a résztvevők az üvegműves szakma különböző területeivel ismerkedtek, az üvegcsiszolás, homokfúvás, ragasztás technológiáit, valamint az üvegfestés és ólom üveg tárgyak készítésének folyamatát ismerhették meg. A rogyasztásos technikától az üvegfújásig terjedő lehetőségekre találtak példákat a műhelyben, a műhelygyakorlatot végző tanulók bemutatták a korábban készült munkáikat, valamint azokat a munkadarabokat, amelyeken éppen dolgoztak.

A kerámiaműves műhelyben a tanmenet felépítésének megismerése után a kerámia készítés különböző lehetőségeivel ismerkedtek a látogatók. Ah őskori kézzel felrakott technikától a korongozásig, majd a gipsz formába öntés technológiáit láthatták. A meglátogatott műhelyben dolgozó tanulók a kerámia gyártás minden fontos területét megtanulják az öt éves képzési idő alatt, a látogató tanulók a gyakorlatban láthatták a műhely szerteágazó tevékenységeit. A mázazás és égetés technikáira is gyakorlati példákat láthattak.

Az ötvös műhely rendkívül komplex tevékenységrendszerével a gyakorlatban ismerkedhettek a tanulók. Az öt éves képzési rendszer egymásra épülő fázisait és annak eredményeit a műhely kiállítási tárlóiban bemutatott ötvös tárgyak segítségével lehetett végig követni. A műhelyben a hagyományos mechanikus megmunkálástól az öntéstechnikákon keresztül az elektrolízises eljárásokig inden végig lehetett követni. A szakma egyik új területével, a 3D technológiával is megismerkedtek a tanulók. A szoftveres tervezéstől a nyomtatáson át a kész tárgyakig követhették a technológiai sorrendet. A műhelyben sok olyan technikai ötletet láthattak, hogyan lehet különböző fémekből ékszereket, dísztárgyakat készteni.

A grafikai műhelyekben a hagyományos nemesgrafikai eljárások technológiai környezetével találkozhattak. A linóleum- és fametszettől a rézkarcon keresztül a kőnyomatig minden grafikai technikát megismerhettek. A műhelyek falain található kiállítási anyag hűen szemléltette, hogy a tanulók milyen feladatokon keresztül sajátítják el a grafikus szakmának ezt a területét. A képzés másik nagy területe a tervezőgrafika. A digitális tervezőműhely sajátossága, hogy a tanulók mind a Windows PC, mind a Macintosh platformokat is megtanulják használni. A műhely bemutatón résztvevő tanulók számára érthetővé vált, hogy mennyire összetett és sokrétű lehetőséget biztosító szakma a grafikai alkotó és tervező munka.

A textilműves műhelyben a textiltervezés alapjaival, valamint a különböző kivitelezési technikákkal ismerkedhettek. Változatos szövéstechnikai gyakorlatokat, valamint a textil mintatervezéstől a kivitelezésig terjedő folyamatokat láthatták. A műhelyben található fejlett technológiájú varrógépek, és számítógép stúdió jól példázta, hogyan fér meg a korszerű textiltervezésben a hagyományos és a digitális technológia. A műhelyben dolgozó tanulók rövid bemutatókat tartottak az éppen aktuális munkáikról, és az elkészült munkadarabokról. A bemutatón jól kiviláglott, hogy a textil anyag és mintatervezéstől a lakberendezési tárgyakon keresztül a ruházati divattervezésig terjednek a szakma lehetőségei.

A divat- és stílustervező tanműhelyekben nagyon sokrétű lehetőségekkel találkozhattak a résztvevők.
A divat műhely nem csak a ruhatervezés lehetőségeivel foglalkozik, hanem a divatkiegészítőkkel is. Az ékszer, a táska a cipőkészítés ugyanúgy része az oktatásnak, mint a ruházat tervezés és kivitelezés. A műhely nem sorozattermékeket készítenek, hanem az egyedi tervezésmódszertan alapjait sajátítják el. Lehetőség nyílt olyan koncepció tervek eredményeit megtekinteni, ahol az ötletesség, a kreativitás adta egy-egy ruhadarab különlegességét.
A műhelyben található különleges anyagok és állatbőrök is nagy érdeklődésre tartottak számot. A digitális technológia alkalmazására jó példa volt a lézervágó géppel készült bőr vagy textil gravírozás, vagy akár szabásminta vágása.

A szobrászműhely a klasszikus szobrászati technológiák alkalmazására készíti fel a tanulókat. A résztvevők megismerkedhettek a szobor mintázás, vagy a gipszszobor készítés technikáival. A műhelyben végig követhető volt, hogy egy szobrász tanuló milyen feladatokon keresztül sajátítja el a szakmájához szükséges bonyolult technológiákat. A résztvevők a legkülönbözőbb anyagokból készült plasztikákat, szobrokat láthattak. Meglepetés volt, hogy egyszerű anyagokból milyen magas színvonalú munkákat lehet készíteni, mint pl. drótszobor, vagy purhabból faragott plasztikák. Az iskolában nemrégiben volt a bronzöntő gyakorlat, így a résztvevők ebbe a kivitelezéstechnikába is betekinthettek.

A festő műtermek hangulata mindig azonnal elragadja a látogatókat. Mindezek mellett a program nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a festészeti tanulmányokról alkotott képbe bekerüljön az a bonyolult technikai tudás, amit ehhez a szakmához ismerni kell. A résztvevők megismerkedhettek az összes festészeti technika lényegével, kész munkákat láthattak a műtermekben. Megtapasztalhatták, hogy a kreativitás és a technológiai pontosság helyes aránya mennyire fontos a falfestészeti technikákban. Talán ennél a szakmánál vetődött fel legtöbbet a kérdés, hogy miből fognak megélni azok, akik itt végeznek? Hasznos pályaorientációs beszélgetés alakult ki arról, hogy a festészeti tanulmányok során elsajátított kreativitás, kitartás, precizitás, célratörő gondolkodás és technológiai fegyelem vajon nem ugyanolyan fontosak-e más szakmákban is?

A fotográfus műhelyrendszer egyike a legvonzóbb helyszínnek. A programon résztvevők közül sokan még nem is jártak professzionális fotográfiai műteremben. A fotográfiai területek, műfajok, technológiák megismerésén keresztül alkalom nyílt rávilágítani a képalkotás felelősségére, a digitális képi kommunikáció tudatos használatára. Betekintést nyerhettek a kémiai és a digitális képrögzítés technikáiba, a fotográfiai műhelyek összetettségébe. A tanulók megtapasztalhatták, hogy a fotográfiában az elmélyült technikai tudás nélkül alkotói folyamat sincs. A camera obscura és a legmodernebb digitális fényképezőgép ugyanúgy bemutatásra került, mint a tárgyfényképezés, a reklám, az emberábrázolás, riport, és az autonóm önkifejező fotográfia készítése is.

A program pályaorientáció tekintetében széles lehetőségeket mutatott fel a résztvevő tanulók számára. Tekintve, hogy az MKE Gyakorló Iskolája az ország legszélesebb szakmai spektrumban oktató iskolája, a résztvevők saját földrajzi régiójukban ezzel a komplexitással nem találkozhatnak. A program során meglátogatott műhelyrendszer bizonyította, hogy a művészetoktatáson keresztül milyen sokféle életpálya nyílik meg.
A művészetoktatásban, - ugyanúgy, mint minden más területen - elvégzett szakma nem feltétlenül szól ma már egy egész életre. A művészetoktatás egyik erőssége, hogy olyan általános képességeket fejleszt magas színvonalon, amik az élet bármely területén rendkívül nagy biztonsággal alkalmazhatók lesznek. A résztvevők számára is az egyik legnagyobb tapasztalat volt, hogy a művészeti oktatás milyen szerteágazó, komplex rendszer, és milyen széles lehetőségeket nyit az életpálya tervezéshez. Folyamatosan felmerül a kérdés, hogy aki művészeti iskolában tanul, az csak művészeti pályát választhat-e? Erre a kérdésre sok példával szemléltette az iskola, hogyan tanulnak tovább a tanulók nem csak művészeti pályán, hanem mérnöki, kézműipari, kereskedelmi, vagy akár orvosi területen is.

A program
- segítette a tanulók motivációjának növelését a továbbtanulás terén, olyan lehetőségek tárultak fel a látogatás során, amikkel saját környezetükben nem, vagy más kontextusban találkoztak.
- szélesítte pályaorientációs ismeretekiket, segített jövőképük alakulásában még akkor is, ha nem művészeti pályára készülnek, de a tapasztalt kézműipari, kreatív ipari lehetőségek kitágították a szamélyes lehetőségeikről alkotott képüket,
- erősítette a saját iskolájukhoz fűződő kapcsolatukat, a tanulással elérhető lehetőségek horizontja kiszélesedett,
- a kísérő pedagógusnak szélesítette a művészettel neveléssel és művészetoktatással kapcsolatos nézeteit, elvárásait,
- a programmal kapcsolatos tapasztalatok segítették a
o természettudományos és technikai kompetencia fejlesztését, széles spektrumban találkoztak különböző technológiákkal, technológiai folyamatokkal. A sokféle anyag, és azok megmunkálási lehetőségeinek megismerése szélesítette a tanulók technológiai ismereteit, és mindezek művészeti alkalmazása pedig külön kiemelte a technológiai ismeret és a kreativitás egészséges alkalmazási lehetőségeit.
o Digitális kompetencia fejlesztés területén a tanulók megtapasztalták, miként segítik az IKT eszközök a kreativitást és az innovációt.
A látogatás során több szakmai képzés területén is találkoztak a tervezésmódszertani gyakorlattal, miként lehet célszerűen alkalmazni az információ keresést, összegyűjtést és feldolgozást, és azt a konkrét célok irányában felhasználni.
o Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése is megvalósult a program során. A Budapestre utazó tanulók nem egy osztályból, hanem több évfolyamból kerültek ki, heterogén csoportot alkotva. A tanulók csoportszellemére, mentális egészségére jól hatott a sok új élmény, amit egy közösségként dolgozhattak fel. A tanulók különféle területeken és közegekben tudtak hatékonyan kommunikálni, kérdezni, tájékozódni, tisztázni a művészetfogalmukkal kapcsolatos kérdéseiket. A látogatás jó hatással volt a művészettel kapcsolatos attitűdre, a közös élmény közelebb hozta egymáshoz a különböző habitusú és képesség-készlettel rendelkező tanulókat.
o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése a tanműhelyekben szerzett tapasztalatokon keresztül valósult meg. Tapasztalhatták, hogy az alkotómunka a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és vállalás nélkül elképzelhetetlen, láthatták, hogy a művészeti munkát egyénileg és csapatban is gyakorolni kell.
o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség: A tanulók közvetlen gyakorlatban tapasztalhatták a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a kreativitás hatékony működését. Lényeges eleme volt a programnak, hogy folyamatosan megvalósult, vagy éppen készülő művészeti munkák között töltötték az időt. Alkalmuk volt saját nézőpontjaikat összevetni mások véleményével, közvetlenül megtapasztalhatták a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségeket, több olyan sikeres projekttel találkoztak, amelyek gazdasági sikerrel zárultak.
A hatékony, önálló tanulás: A látogatás során a tanulók olyan közegben mozoghattak, ahol tapasztalhatták a műhelyekben dolgozó tanulótársaik elkötelezettségét, önálló tanulási képességét. A gyakorló iskola tanulóinak céltudatossága, jövőképe a kölcsönös beszélgetések, bemutatkozások alkalmával pozitív mintaként szolgált a programban résztvevőknek A tanulás iránti belső motiváció fenntartásához az egyik legsikeresebb eszköz a művészeti nevelés, ahol az elmélet, a tervezés, és a gyakorlati kivitelezés nagyon szoros kapcsolatrendszerben áll egymással. A személyes és közösségi sikereken keresztül egymás motivációját is fenntartják, amit a programban résztvevők is átélhettek.

Részvétel a MKE-Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium műhelylátogatáson (diák)

Az EFOP-3.2.6-16-2016-00001 azonosítószámú, „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című projekt keretén belül, a Magyar Képzőművészeti Egyetem támogatásával művészetpedagógiai munkát támogató program-rendezvények keretében a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban szervezett programokon az intézmény által delegált tanulói csoport és kísérő tanár vett részt.
A program célja volt, hogy a tanulók megismerjék a művészetoktatás komplex műhelyrendszerét, az ott folyó munka céljait. Célként fogalmazódott meg a művészetoktatással kapcsolatos tanulói motiváció növelése, pályaorientáció, pályakép kiszélesítése.

A műhelylátogatás során a tanulók találkoztak az:
üvegműves műhelyben az éppen órát tartó szaktanárral, aki bemutatta a műhely működési rendjét, a tanulók aktuális feladatait. A műhely bemutatón a résztvevők az üvegműves szakma különböző területeivel ismerkedtek, az üvegcsiszolás, homokfúvás, ragasztás technológiáit, valamint az üvegfestés és ólom üveg tárgyak készítésének folyamatát ismerhették meg. A rogyasztásos technikától az üvegfújásig terjedő lehetőségekre találtak példákat a műhelyben, a műhelygyakorlatot végző tanulók bemutatták a korábban készült munkáikat, valamint azokat a munkadarabokat, amelyeken éppen dolgoztak.

A kerámiaműves műhelyben a tanmenet felépítésének megismerése után a kerámia készítés különböző lehetőségeivel ismerkedtek a látogatók. Az őskori kézzel felrakott technikától a korongozásig, majd a gipszformába öntés technológiáit láthatták. A meglátogatott műhelyben dolgozó tanulók a kerámia gyártás minden fontos területét megtanulják az öt éves képzési idő alatt, a látogató tanulók a gyakorlatban láthatták a műhely szerteágazó tevékenységeit. A mázazás és égetés technikáira is gyakorlati példákat láthattak.

A divat- és stílustervező tanműhelyekben nagyon sokrétű lehetőségekkel találkozhattak a résztvevők. A divat műhely nem csak a ruhatervezés lehetőségeivel foglalkozik, hanem a divatkiegészítőkkel is. Az ékszer, a táska a cipőkészítés ugyanúgy része az oktatásnak, mint a ruházat tervezés és kivitelezés. A műhely nem sorozattermékeket készítenek, hanem az egyedi tervezésmódszertan alapjait sajátítják el. Lehetőség nyílt olyan koncepció tervek eredményeit megtekinteni, ahol az ötletesség, a kreativitás adta egy-egy ruhadarab különlegességét.
A műhelyben található különleges anyagok és állatbőrök is nagy érdeklődésre tartottak számot. A digitális technológia alkalmazására jó példa volt a lézervágó géppel készült bőr vagy textil gravírozás, vagy akár szabásminta vágása.

A program pályaorientáció tekintetében széles lehetőségeket mutatott fel a résztvevő tanulók számára. Tekintve, hogy az MKE Gyakorló Iskolája az ország legszélesebb szakmai spektrumban oktató iskolája, a résztvevők saját földrajzi régiójukban ezzel a komplexitással nem találkozhatnak. A program során meglátogatott műhelyrendszer bizonyította, hogy a művészetoktatáson keresztül milyen sokféle életpálya nyílik meg.
A művészetoktatásban, – ugyanúgy, mint minden más területen – elvégzett szakma nem feltétlenül szól ma már egy egész életre. A művészetoktatás egyik erőssége, hogy olyan általános képességeket fejleszt magas színvonalon, amik az élet bármely területén rendkívül nagy biztonsággal alkalmazhatók lesznek. A résztvevők számára is az egyik legnagyobb tapasztalat volt, hogy a művészeti oktatás milyen szerteágazó, komplex rendszer, és milyen széles lehetőségeket nyit az életpálya tervezéshez. Folyamatosan felmerül a kérdés, hogy aki művészeti iskolában tanul, az csak művészeti pályát választhat-e? Erre a kérdésre sok példával szemléltette az iskola, hogyan tanulnak tovább a tanulók nem csak művészeti pályán, hanem mérnöki, kézműipari, kereskedelmi, vagy akár orvosi területen is.

A program
• segítette a tanulók motivációjának növelését a továbbtanulás terén, olyan lehetőségek tárultak fel a látogatás során, amikkel saját környezetükben nem, vagy más kontextusban találkoztak.
• szélesítette pályaorientációs ismeretekiket, segített jövőképük alakulásában még akkor is, ha nem művészeti pályára készülnek, de a tapasztalt kézműipari, kreatív ipari lehetőségek kitágították a személyes lehetőségeikről alkotott képüket,
• erősítette a saját iskolájukhoz fűződő kapcsolatukat, a tanulással elérhető lehetőségek horizontja kiszélesedett,
• a kísérő pedagógusnak szélesítette a művészettel neveléssel és művészetoktatással kapcsolatos nézeteit, elvárásait,

A programmal kapcsolatos tapasztalatok segítették a
o természettudományos és technikai kompetencia fejlesztését, széles spektrumban találkoztak különböző technológiákkal, technológiai folyamatokkal. A sokféle anyag, és azok megmunkálási lehetőségeinek megismerése szélesítette a tanulók technológiai ismereteit, és mindezek művészeti alkalmazása pedig külön kiemelte a technológiai ismeret és a kreativitás egészséges alkalmazási lehetőségeit.
o Digitális kompetencia fejlesztés területén a tanulók megtapasztalták, miként segítik az IKT eszközök a kreativitást és az innovációt.
▪ A látogatás során több szakmai képzés területén is találkoztak a tervezésmódszertani gyakorlattal, miként lehet célszerűen alkalmazni az információ keresést, összegyűjtést és feldolgozást, és azt a konkrét célok irányában felhasználni.
o Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése is megvalósult a program során. A Budapestre utazó tanulók nem egy osztályból, hanem több évfolyamból kerültek ki, heterogén csoportot alkotva. A tanulók csoportszellemére, mentális egészségére jól hatott a sok új élmény, amit egy közösségként dolgozhattak fel. A tanulók különféle területeken és közegekben tudtak hatékonyan kommunikálni, kérdezni, tájékozódni, tisztázni a művészetfogalmukkal kapcsolatos kérdéseiket. A látogatás jó hatással volt a művészettel kapcsolatos attitűdre, a közös élmény közelebb hozta egymáshoz a különböző habitusú és képesség-készlettel rendelkező tanulókat.
o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése a tanműhelyekben szerzett tapasztalatokon keresztül valósult meg. Tapasztalhatták, hogy az alkotómunka a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és vállalás nélkül elképzelhetetlen, láthatták, hogy a művészeti munkát egyénileg és csapatban is gyakorolni kell.
o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség: A tanulók közvetlen gyakorlatban tapasztalhatták a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a kreativitás hatékony működését. Lényeges eleme volt a programnak, hogy folyamatosan megvalósult, vagy éppen készülő művészeti munkák között töltötték az időt. Alkalmuk volt saját nézőpontjaikat összevetni mások véleményével, közvetlenül megtapasztalhatták a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségeket, több olyan sikeres projekttel találkoztak, amelyek gazdasági sikerrel zárultak.
o A hatékony, önálló tanulás: A látogatás során a tanulók olyan közegben mozoghattak, ahol tapasztalhatták a műhelyekben dolgozó tanulótársaik elkötelezettségét, önálló tanulási képességét. A gyakorló iskola tanulóinak céltudatossága, jövőképe a kölcsönös beszélgetések, bemutatkozások alkalmával pozitív mintaként szolgált a programban résztvevőknek A tanulás iránti belső motiváció fenntartásához az egyik legsikeresebb eszköz a művészeti nevelés, ahol az elmélet, a tervezés, és a gyakorlati kivitelezés nagyon szoros kapcsolatrendszerben áll egymással. A személyes és közösségi sikereken keresztül egymás motivációját is fenntartják, amit a programban résztvevők is átélhettek.

Eszközcsomag a projektfeladatok helyi végrehajtásának támogatására
A projekt keretében több tevékenység is folyhatott egy-egy intézményben (tanár továbbképzés, jó gyakorlat leírása, tananyagok kipróbálása, helyi rendezvények). Az együttműködés során végzett tevékenységek támogatásához a projekt egy-egy, a foglalkozásokat, illetve programszervezést segítő eszközcsomagot állított össze, melyet megkapott az intézmény.
A projekt keretében fejlesztett tananyagok (mintaprogramok) és módszertani segédletek, valamint a kidolgozott új képzési módszertani fejlesztések pilotszerű kipróbálásának támogatása, képzési módszertani fejlesztések alkalmazásának támogatása céljából érkezett az eszközcsomag az intézmény számára.
A pedagógus képzések helyi feladatainak megoldásához, a képzések zárófeladatainak gyakorlati végrehajtásához, az új módszertan alkalmazásához is támogatást nyújtottak a szakmai anyagok.
A következő eszközök segítették a projektcélok sikeres helyi megvalósítását:
• Feladatok tervezéséhez, a tanulói munkák vázlataihoz, hajtogatós, egyéb papírplasztikai feladatokhoz és egyszerűbb rajzi feladatokhoz alkalmazható papírok: A/4 és A/3 méretű irodai papír
• Hajtogatós, egyéb papírplasztikai és kivágós ill. montázs-kollázs és dekorációs feladatokhoz alkalmazható papírok: 12 szí A/4 méretű színes papírok 500 lapos kiszerelésben kék, sötétkék, lazac, homokszín, rózsaszín, sárga, világos sárga, szürke, zöld, sötétzöld, narancs, vörös színekben
• Rajzi feladatokhoz grafit ceruzák HB, B, 2B keménységben és radírgumi csomag
• Plasztikai feladatokhoz natur és színes gyurmakészletek.
• Az elkészült tanulói munkák rendszerezésére, kiállítására alkalmas segédanyagok, melyek nagy változatosságban kerültek kiválasztásra, hogy minden lehetséges felületen és iskolai térben segítse a kiállításrendezést és egyéb tanórai és tanórán kívüli művészetoktatási tevékenységet: színes mágneskorongok fémtáblákhoz, térképtű csomagok parafa és puhafa táblákhoz, paravánokhoz, gyurmaragasztó plasztikai munkák összeállításához és kiállításrendezéshez, különböző szélességű és hosszúságú egyoldalas és kétoldalas ragasztófelületű szalagok tanórai kollázs-montázs és plasztikai feladatokhoz, valamint kiállítási installáláshoz, binder csipesz csomagok különböző méretben alkalmasak plasztikai munkák készítéséhez, tanulói alkotások kiállításához falon, paravánon, kiállító térben feszített zsinegre vagy drótra csatolva, stb.
• Iskolai alkotómunka kiegészítő kellékei, ollók, univerzális kések, fémvonalzók tekercses papírtörlő csomagok, nagyméretű csomagolópapír.
• Karos papírvágógép a tanórai munkához és annak előkészítéséhez, valamint kiállítási installáció előkészítéséhez.
• Különböző folyékony és stiftragasztók tanórai munkához és kiállítás rendezéshez.

PH.
Rozinka Mihály
igazgató

Pedagógiai-nevelési program kiegészítése II/1. sz. melléklet

Kapcsolat

Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Main Menu